Március 10-én este a Toldi Moziban bemutatták Mátyássy Áron új filmjét, a Tanár úr kérem című Karinthy-adaptációt. A filmet percekig tartó, hosszú tapssal jutalmazta a közönség.

Konkrét időpontot még nem tűztek ki, de várhatóan április folyamán a Magyar Televízióban is leadják Mátyássy Áron szokatlanul kis költségvetésű, körülbelül 30 millió forintból készült új filmjét. „Menet közben felmerült az ötlet, hogy készítsünk moziváltozatot is, hiszen van elegendő alapanyag egy nagyjátékfilmhez. De a film elnyerte ideális formáját a jelenlegi hosszúsággal” – mondta a bemutató után Mátyássy Áron, hozzátéve, hogy a filmszakmában kialakult helyzetben nehéz eldönteni, milyen stratégiát érdemes választani egy film terjesztéséhez.

„Örülünk, hogy befejezhettük. Megrendítő volt látni, ahogy ez a stáb segítette a filmet. Akár a gázsijukról is lemondtak, hogy többet tudjunk technikára költeni vagy éppen beszerezhessünk egy gázmelegítőt. A film az egész csapat ügye lett” –  utalt a rendező a forgatás mostoha körülményeire. A Tanár úr kérem ugyanis Lipótmezőn, az egykori OPNI fűtetlen falai között, kemény mínuszokban forgott. „Megrendítő volt azért is, mert amikor belevágtunk, úgy tűnt, hosszú ideig ez lesz az utolsó forgó magyar film” – tette hozzá Mátyássy, kiemelve: a forgatás során úgy érezte, a tavaly nyár óta „sarazott” magyar film becsületét szerette volna megvédeni stáb.

 „Nem sok Karinthy-művet ismertem korábban. Aztán elolvastam Köbli Norbert Tanár úr kéremből írt adaptációját, amiben már szerepelt egy kerettörténet. Ekkor jutott eszembe, hogy ezt a keretet valahogy kétértelműbbé kellene tenni” – nyilatkozta a rendező. „Mindenképpen el akartuk kerülni, hogy múzeum hangulatú legyen a film, szerettük volna megérinteni az embereket. Ekkor döntöttük el, hogy beemeljük az Utazás a koponyám körült, ami által álomszerű környezetbe kerül a főhős” – magyarázta. Így költséghatékonyabban tudtak dolgozni, például egy helyszínre lehetett koncentrálni a forgatást és beérhették a televízió kellékraktárában található eszközökkel. A látványvilágért Pater Sparrow felelt, de a részleteket közösen dolgozták ki az operatőrrel, Győri Márkkal.

A filmben Karinthy Frigyest egy erdélyi színész, Giacomello Roberto játssza, akire a Peter Strickland rendezte Varga Katalin balladája című filmben figyelt fel Mátyássy Áron. „Ezt a filmet is Győri Márk fényképezte, és azóta mondogatta nekem, hogy dolgozzunk vele. Tavaly nyáron forgattuk volna a Víkendet, abban játszotta volna az egyik hegyi embert” – mesélte a rendező. „Aztán elkezdtem egymás mellé rakosgatni a róla és Karinthyról készült fényképeket, és azt éreztem, őt kell felkérni” – tette hozzá. Mátyássy reménykedik abban, hogy az új film nem hiúsul meg, és az idén nyáron elkezdhetik a forgatást.

A kamasz Karinthyt alakító Vilmányi Bennet Sopsits Árpád felfedezettje, A hetedik körnek volt a főszereplője. „Akkor még úgy húsz centivel alacsonyabb volt. Tavalyelőtt dolgoztam vele az Átokban is, ő játszotta Csabit, Luca barátját” – mesélte, majd hozzátette: ő úgy látja, mindkét színész kifejezetten hasonlít az íróra. A filmben Fröhlich tanár urat Hegedűs D. Géza, Kökörcsin tanár urat Hevér Gábor játssza. Pindroch Csaba két szerepben is remekel, ő alakítja Müller tanár urat és a Karinthyt műtő Herbert Olivecronát is.

Decemberben a forgatáson jártunk Lipótmezőn

„Közöttünk volt a filmisten”

10 nap alatt, mindössze 30 millió forintból forgott Mátyássy Áron új filmje, a Tanár úr kérem az egykori elmegyógyintézet, az OPNI falai között 2010 decemberében. A mozi sajátos módon ötvözi Karinthy Frigyes két remekművét, az Utazás a koponyám körül és a Tanár úr kérem című regényét.

 „A film az Országos Rádió és Televízió Testület gyerekpályázatán nyert pénzből forog, amihez a Magyar Televízió műsorgyártó kapacitással járul hozzá. Amikor elfogyott a pénz, akkor keresték meg a mi cégünket” – magyarázta  Csortos Szabó Sándor producer. A MEC Entertaintment vezetője hozzátette: a cég Mátyássy Áron másik filmjében, a körülbelül 200 millió forintból készülő Víkendben is közreműködik. „A forgatás elmaradt, miután a Magyar Mozgókép Közalapítvány leállította a szerződéskötéseket” – mondta a producer, reményét fejezve ki, hogy 2011-ben elkezdhetik a munkálatokat. „Most tulajdonképpen kipróbálhatjuk a Víkendet, hiszen azt ugyanezzel a stábbal és technikával forgatjuk” – magyarázta.

A film rendezője eredetileg hagyományos adaptációban gondolkodott, ám miután kiderült, hogy szűkösebbek az anyagi lehetőségek, új koncepciót kellett kitalálni. „Mindkét forgatókönyvet Köbli Norbert írta. Úgy éreztem, hogy az első, klasszikus adaptációhoz nélkülözhetetlen kosztümös világot ebből a pénzből nem lehet megcsinálni. És az is eszembe jutott, hogy Karinthy művei ma már másként hatnak, mint annak idején, a társadalom kevésbé fogékony az író finom humorára. Aztán beugrott a keretes szerkezet, vagyis az, hogy a Tanár úr kérem képei egy halálközeli utazás stációiként jelenjenek meg” – magyarázta Mátyássy Áron.

Mátyássy Áron ugyanakkor elmondta: mivel korábban nem ismerte mélyen az író munkásságát, számára is sok újdonságot hozott a film. „Rájöttem, hogy Karinthy egyáltalán nem ifjúsági író, aminek az iskolában tanították, hanem egy érzékeny, filozofikus gondolkodó. És arra is rá kellett döbbenni: a film szereplői nem kisgyerekek, hanem 16 éves kis felnőttek, akik próbálnak visszamenekülni a gyerekkorba” – vélekedett a rendező, majd hozzátette: ennek megfelelően nem kisgyerekeknek készíti a filmjét. „A Harry Potter korában az ifjúsági kultúra is más, sokkal nagyobb a fiatalok ingerküszöbe” – magyarázta Mátyássy, majd arról is beszélt, hogy ezért éppúgy belefér a filmbe egy agyműtét látványa, mint a szürrealisztikus álomképek.

A film látványtervezője, Pater Sparrow szerint a film képi világát alapvetően az anyagi lehetőségeik határozzák meg, de természetesen igyekeznek visszaadni Karinthy írásainak játékosságát vizuálisan is. „Azért is választottuk az egykori OPNI-t, mert itt mindent fel lehet venni, van műtő, színházterem, osztályterem és sok-sok folyosó, szép külső helyszínek” – mondja Sparrow, aki szerint mivel korhű díszleteket nem engedhették meg maguknak, inkább egyfajta emelkedettebb filmnyelvet kreáltak. „Ehhez persze kellett egy olyan operatőr, mint Győri Márk, és egy olyan vágó, mint Kovács Zoltán” – vélekedett, hozzátéve: nagyon eredményesnek érzi a forgatást.

A filmben Karinthy Frigyes játszó  csíkszeredai Giacomello Roberto - aki dédszüleitől örökölte olaszos nevét - elmesélte, hogy Mátyássy tavaly nyáron a Víkendhez keresett helyi színészeket, de sajnos a forgatás elmaradt. „Októberben viszont kaptam tőle egy emailt, hogy lenne-e kedvem eljátszani Karinthyt.”   A színész szerint nagyon jó hangulatú a forgatás, és azt is elmondta, hogy teljes mértékben megbízik Mátyássyban, ezért pontosan igyekszik követni az utasításait. „Nagyon szeretem Karinthyt, a színművészeti felvételijére is az egyik írását vittem, A bukott férfit” – mesélte.

Hegedűs D. Géza, aki a híres matematika tanárt, Fröhlich tanár urat játssza, arról beszélt, hogy két egykori oktatójáról mintázta a szerepet,  azok jellegzetes gesztusait építette be a mostani játékába. Hegedűs D. Géza kiválónak nevezte a forgatókönyvet, és arról is mesélt, hogy mennyire varázslatos, ugyanakkor félelmetes az OPNI-ban forgatni. „Itt van ez a gyönyörű épületegyüttes, ami folyamatosan pusztul. Hallani néha, ahogy egyik-másik ablak hirtelen megpattan, és kitörik.” Majd arról is beszélt, elszomorítja a tudat, hogy nemcsak az épület megy tönkre, de az itt felhalmozott tudás, szakértelem is széthullott.

A Röhög az egész osztály Kökörcsin tanár urát Hevér Gábor formálja meg, aki úgy kommentálta a szerepet, hogy „úgy látszik, ma már ebbe a szerepkörbe öregedtem bele”. Hevér Gábor ugyanakkor kiválóan érezte magát a forgatáson, és elismerően szólt Mátyássy Áron rendezői képességeiről is. „Nem nagyon szól. Inkább egy ajánlatot vár a színészektől. Aztán arra reagál. Ez nagy szabadságot ad nekünk” – magyarázta, hozzátéve: csak a hideg nehezíti meg a munkát.

Két szerepet játszik a filmben Pindroch Csaba: ő alakítja a Karinthyt műtő Herbert Olivecronát és Müller tanár urat is. „Mindketten ugyanazt a hatalmasságot testesítik meg, így szerintem remek ötlet, hogy csak egy hajválaszték különbözteti meg a két karaktert” – mondta a színész. Pindroch Csaba ugyanakkor úgy látja, hogy nagyszerű ötlet volt a két mű összekeverése, hiszen azok a szorongások, amiket az ember gyerekként él meg, ugyanakkora intenzitással élednek fel felnőttkorban is. „Amikor egy-egy színházi vagy filmes produkció sikere miatt szorongok, ugyanazt érzem, mint annak idején, amikor nem készültem egy dolgozatra. Valószínűleg a halálos ágyamon is valami hasonlót fogok érezni, mint amikor megbuktam matematikából” – tette hozzá. Pindroch Csaba beszélt arról is, hogy számos archív felvételt megnézett korabeli agyműtétekről, hogy tudja, miként kell viselkedni a műtőben. Amikor Pindroch Csabát a forgatás hangulatáról kérdeztük, a színész Antal Nimród filmrendezőt idézve csak annyit mondott: „közöttünk volt a filmisten”.

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.