Hurrá, Könyvhét! 3. rész

Szerző, olvasók és kis magyar kultúrfóbia az egri Eszterházy téren, a főiskola előtt. Fotó: Komka Péter

Ha valaki az összes a könyvhétre megjelent könyvet meg akarná venni, mélyen a zsebébe kellene nyúlnia: egymillió ötvenezer forintért az összes új kötet a miénk lehet. A könyvek átlagára tavalyhoz képest kis, három százalékos drágulást mutat, most 2838 forint egy átlagos kötet. Tarján Tamás irodalomtörténész, aki minden évben könyvhétértekelő előadást tart a Petőfi Irodalmi Múzeumban, például azt is megemlítette, hogy a legdrágább könyv Klein Rudolfnak a Terc kiadónál megjelent Zsinagógák Magyarországon 1782-1918 című kötete, ami 14.900 forintba kerül, a legolcsóbb pedig Szávai Gézának a Burgum Bélus és a repülőszőnyeg rejtélye című könyve, a Pont Kiadónál napvilágot látott kötet mindössze 525 forint.

Az irodalomtörténész szerint ha a könyvhetet alapító írókkal most végigsétálnánk a pavilonok között, valószínűleg Móricz Zsigmond is meglepődne, hogyan kerül a magyar irodalom ünnepére a Kossuth Kiadónál megjelent Magyarország orchideáinak atlasza, vagy például a kétségkívül fontos témáról szóló, a Saxumnál megjelenő Otthonszülés? című kötet. Tarján Tamás szerint mindez a könyvhét tematikai átrendeződését jelzi.

Az idei ünnep mindenesetre irodalmi szempontból is sok izgalmas kötetet hozott. Már-már a regény határait érintő novelláskötetettel, a Pixellel jelentkezett Tóth Krisztina író, költő, műfordító – ő nyitotta meg egyébként a rendezvénysorozatot is. A Magvető-istállónál maradva: új novelláskötetet írt Spiró György, a legkövérebb ember monológjável jelentkezett Parti Nagy Lajos. Néhány héttel a könyvhét előtt pedig megjelent Rakovszky Zsuzsa új regénye, a XIX. század végén játszódó, az életét férfiként élő Vay Saroltáról szóló VS. Az Európa Könyvkiadó szép kiadványa Lator László életelemző kötete, A megmaradt világ, de új kötettel jelentkezett Erdős Virág, Turczi István, Tóth Erzsébet is.

A Gutenberg-galaxis sem térhet ki a világ gyors változása elől: Irodalmi Peepshow-t rendezett a Fiatal Írók Szövetsége az olvasásnépszerűsítért, ahol nem ledér cicák, hanem írók mosolyognak vissza a függöny mögül.

Hiába beszélt Tóth Krisztina megnyitóbeszédében az országra jellemző megosztottságról, szekértáborokról, az egri könyvhét megnyitására érkező Esterházy Pétert zsidózó fiatalok várták. A helyzet bornírtságát jól jellemzi, hogy egy olyan világszerte elismert írót ért provokáció, akiről még az irodalmi műveltséggel nem vádolható honfitársak is tudhatnák, az egyik legrégebbi katolikus család leszármozottja. Az pedig már Esterházy finom humora, hogy beszédében megemlékezett az Eszterházy Károly városához fűződő családi kötelékeiről is. Az egykori főegyházmegyei püspök építtette ugyanis az Egri Főiskolának otthont adó épületet. Esterházy Péter úgy fogalmazott, ebben a helyzetben régi katolikusként nem felejtheti el, hogy az elmúlt századokban mennyi méltánytalanságot követtek el a hazaszeretet és a szeretet nevében.

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.