Június 19-én érkeznek meg az első roma diákok, több mint hatvanan a felsőörsi Snétberger Zenei Tehetségkutató Központba. A világhírű gitárművész iskolájába a lehető legváltozatosabb zenei tudással jönnek a gyerekek, van, aki már félprofi, mások a youtube-ról tanulgatták a fogásokat.

Hurrá, Könyvhét! 8. rész

A tavalyi rendezvény sikerességét ugyan nem érte el, de az elmúlt évek egyik legkiemelkedőbb fesztiválja volt a június 6-án záró 82. Ünnepi Könyvhét és a 10. Gyermekkönyvnapok a látogatószámot tekintve – mondta el az MTI-nek Zentai Péter László, az eseményt szervező Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülésének (MKKE) igazgatója.

Hurrá, Könyvhét! 7. rész

Fotó: Móricz Simon

A változékony időjárás miatt kevesebben voltak kíváncsiak a 82. Ünnepi Könyvhét és a 10. Gyermekkönyvnapok programjaira vasárnap délután. A kisebb kiadók gyér forgalomról számoltak be, a nagyobbak, akiknél több ismert szerzőnek jelent meg kötete, viszont a tavalyi könyvheti eladások túlszárnyalásában reménykednek.

Hurrá, Könyvhét! 6.rész

A gyerekek elég bátrak, hogy fellebbentsék a függönyt. Fotó: Litera

Hurrá, Könyvhét! 5. rész

Rajz: Strip

Hurrá, Könyvhét! 4. rész

„Ami volt, és ami van; ami nincs már, és ami lesz vagy sohasem lesz: mindez együtt.”  Jeremiás avagy Isten hidege - Somody Kálmán, László Zsolt, Stohl András. Fotó: Dudás Ernő

Hurrá, Könyvhét! 3. rész

Szerző, olvasók és kis magyar kultúrfóbia az egri Eszterházy téren, a főiskola előtt. Fotó: Komka Péter

Hurrá, Könyvhét! 2. rész

Isaac Salazar: Book Of Art

Hurrá, Könyvhét! 1. rész

Fotó: Litera

A záporeső miatt kisebb késéssel, de hagyományosan a Központi Tűzoltózenekar felvonulásával  kezdődött június 2-án a 82. Ünnepi Könyvhét és a 10. Gyermekkönyvnapok a budapesti Vörösmarty téren. Az ország mintegy ötven településén megrendezett könyvünnepet Tóth Krisztina író, költő műfordító nyitotta meg az Oroszlános kút melletti színpadon.

Elkészült a Márai-program első ötszázas listája. A könyvkultúra támogatását célzó projekt első fordulójában kiválasztott 250 irodalmi és 250 tényirodalmi könyvcímet június 2-án hozták nyilvánosságra Budapesten. A lista a Nemzeti Kulturális Alap honlapján is olvasható.

„A kezdeti aggodalmak, kételyek ellenére mondhatjuk, hogy a Márai program első fordulója sikeresen lezajlott” – mondta Szőcs Géza, a Nemzeti Erőforrás Minisztérium (NEFMI) kultúráért felelős államtitkára, emlékeztetve arra, hogy a könyvszakmai támogatás megvalósítása „óriási kompromisszumkészséget” és többszöri egyeztetést igényelt. „Több fordulóban kellett megvédenünk, olykor a barátaink ellenében is” – fogalmazott az államtitkár. Reményei szerint őszre már a könyvtárakba kerülhet a kiválasztott 250 irodalmi és 250 tényirodalmi könyvcím.

Szinte naponta jelentetnek meg új címet a magyar print on demand rendszerre épülő kiadók, amik ha tehetik, kikerülve a nagy- és kiskereskedéseket, közvetlenül az olvasóknak árusítanak – a lehető legolcsóbban. A könyvszakma kerülőútjairól a lelkes amatőröket kiszolgáló Underground Kiadót és a köteteket elektronikus formában kínáló Fapadoskönyv vezetőit kérdeztük.

Kolumbiai utcagyerekekből lett világhírű artisták lépnek fel március 17. és 20. között a Fővárosi Nagycirkuszban. A művészek saját történetüket mesélik el a cirkusz nyelvén, azt, hogy miként lehet kitartással kitörni a nyomorból és a bandaháborúkból.

 „Az élet könnyen elfolyik a kezed közül Cali utcáin” – mondja Francisco Hurtado, a Circolombia művésze a próba szünetében. Fején baseballsapka, a ruhája is inkább emlékeztet egy rapperre, semmint egy artistára. A manézsban közben ketten felmásznak egy állványra és ráugranak egy köznyelvben csak libikókának mondott eszközre. A társuk magasra repül, pörög a levegőben, a többiek pedig elkapják. A fotósok kedvéért többször elismétlik, az utolsónál a földet érés nem sikerül tökéletesen. Pillanatnyi rémület, de aztán jelzik, minden rendben.

A Circolombia nem hagyományos cirkusz. Pontosabban a technikát és a profizmust tekintve  használja a tradicionális cirkusz eszköztárát, de annak színháziasabb felfogását vallják. Az Urban című előadás például 14 éven felülieknek szól, témája a kolumbiai utcák és az utcagyerekek világa. Nincsenek benne kedves bohócok, állatszámok, de van helyette erőszak, rap és reggaeton. Személyes történet, ami mégis közös: arról csináltak előadást, amit átéltek. Otthagyták az utcát, tanulni kezdtek, hogy artisták lehessenek. Az eredmény pedig az, hogy Budapest után a londoni Roundhouse a következő helyszínük, Európa egyik vezető színháza.

Március 10-én este a Toldi Moziban bemutatták Mátyássy Áron új filmjét, a Tanár úr kérem című Karinthy-adaptációt. A filmet percekig tartó, hosszú tapssal jutalmazta a közönség.

Konkrét időpontot még nem tűztek ki, de várhatóan április folyamán a Magyar Televízióban is leadják Mátyássy Áron szokatlanul kis költségvetésű, körülbelül 30 millió forintból készült új filmjét. „Menet közben felmerült az ötlet, hogy készítsünk moziváltozatot is, hiszen van elegendő alapanyag egy nagyjátékfilmhez. De a film elnyerte ideális formáját a jelenlegi hosszúsággal” – mondta a bemutató után Mátyássy Áron, hozzátéve, hogy a filmszakmában kialakult helyzetben nehéz eldönteni, milyen stratégiát érdemes választani egy film terjesztéséhez.

„Örülünk, hogy befejezhettük. Megrendítő volt látni, ahogy ez a stáb segítette a filmet. Akár a gázsijukról is lemondtak, hogy többet tudjunk technikára költeni vagy éppen beszerezhessünk egy gázmelegítőt. A film az egész csapat ügye lett” –  utalt a rendező a forgatás mostoha körülményeire. A Tanár úr kérem ugyanis Lipótmezőn, az egykori OPNI fűtetlen falai között, kemény mínuszokban forgott. „Megrendítő volt azért is, mert amikor belevágtunk, úgy tűnt, hosszú ideig ez lesz az utolsó forgó magyar film” – tette hozzá Mátyássy, kiemelve: a forgatás során úgy érezte, a tavaly nyár óta „sarazott” magyar film becsületét szerette volna megvédeni stáb.

az a legleverőbb hogy lehetett volna belőlük akár egy jó kezdőcsapat is

jó időben született újszülöttek

egy új történet első mondatai

a tiszta lap amelyen nem dereng föl a diktatúra vízjele

nem lettek sem azok sem ezek

rókafiak nyomakodtak elő a rókalyukakból

rókaagyakba való eszmékkel

hogy a történelmet gólra játsszák

a vesztest pedig a legjobb sárba taposni

akkor legalább nem sokat pofázik

rendőrállamban nőttek föl

szabadságnak azt gondolták hogy mától fogva a rendőr nekik tiszteleg

a népről meg azt hogy vasreszelék

melyet egy mágnesvassal állíthatnak át a megkövetelt irányba

a fiatalság mindig a menny küldötte

kivéve azt amikor nem

kivéve azt amikor az ördög megvakítja

hogy ne lásson mást a folyó vizében

csak önnön tükörképét mint a magába szerelmes Narcissus

Dánia dán föld mindig is az volt mindig is az lesz

az államgép rohad valami bűzlik

valami elveszett a vissza nem térő esély

polcról lopott koronát olcsón megszámítunk

a szellem páncélja új a módszer a régi

ahogy a végkifejlet is

szerteszét a színen hullák számolatlanul gyümölcshéj kutyaszar megégett

könyvlapok

Megjelent Orbán Ottó Lakik a házunkban egy költő című kötetében (Magvető, 1999).

Petrik Andrea, Bálint András és Szervét Tibor G. B. Shaw darabjában, a Pygmalionban. Galéria: Radnóti Színház

Szervét Tibor a tavalyi mozgalmas év után újra főszerepet játszik a Radnóti Miklós Színházban. A színész-rendezővel a szerencsésen elkerült happy endről, a színészetről és január végén megkapott filmkritikusok díjáról beszélgettünk.  

Ha megállnék, ki kéne józanodni.

Inkább nevetséges legyek, pucér,

a centrifugában egy jót visító,

még akkor is, ha illetlen a hév,

mint mikor leállt a hullámvasút:

valami üzemzavar, a szerelő

prózaian mászkált a pályatesten,

hangosan kiabált a földre le,

percekig álltunk, azalatt lebomlott

az egész: a félelem, a gyomorkönnyűség.

Összeomlott a gyors üdvözülés,

keskeny és olajszagú lett a pálya,

szögekkel, oldalt villanykapcsoló,

sivár Hádész, reális. Állt a lelkem

hullámzatlanul. Nincs zuhanás,

nincs bódult, hörgő levegő sehol.

Marie Curie-ről tervez filmet forgatni a Kossuth-díjas Mészáros Márta, aki tavaly Chicagóban és Viereggióban is életműdíjat kapott. A rendezőnő a forgatást az őszre tervezi, mert azt mondja, a nyár színei túl fakók.

Rajz: nachan

Kardos Sándor a magyar filmművészet egyik legkísérletezőbb alakja. Legutóbbi munkája az Átváltozás, amelyet a teret 360 fokban leképező speciális kamerával rögzített, a Hollywood Reel Independent Film Festival legjobb rövidfilm díját kapta decemberben, Los Angelesben.

Fotó: Magyar Nemzeti Múzeum

Először érkezett Budapestre a híres aranylelet: közel háromezer pénzérme és egy két méternél is hosszabb aranylánc. Már akkor is egy vagyont ért, amikor a XVII. században a Szepesi Kamara falába  rejtették a kurucok elől, numizmatikai értékét ma több mint kétmilliárdra becsülik.

Cipőmre nézek: fűző benne!

Nem lehet, hogy ez börtön lenne.

Fotó: zagarmusic.com

A Zagar a budapesti Trafóban ünnepli egy évtizedes fennállását február 12-én. Az elektronikus zenei élet egyik legfontosabb bandájának vezetője szerint a koncert összefoglalása lesz az elmúlt időszaknak.

Tíz éve az elektronikus szcéna, főleg a Zagar által képviselt vonal, rétegzenének számított. Ízlésformálásról is szólt az elmúlt évtized?

Részünkről ilyesmit azért én nem mernék kijelenteni. Az biztos, hogy az elsők között voltunk, akik az elektronikus zenével nagyobb sikereket értek el itthon. Az ízlésformálás több fronton történt, ha létezik ilyen egyáltalán. Nagyban köszönhető például az akkori kiadónknak az UCMG-nek, és az ott felsorakozó művészeknek. Innen indult Marcel, Deutsch Gábor, az Anima Sound System és Yonderboi is. Aztán ott volt Tommyboy által összehozott Future Sound of Budapest válogatáslemez sorozat. A kapunyitásban ők is kulcsszerepet játszottak. 

Nincs rád most ideje a fejnek. Zúg.

Nincs rád most ideje a parknak. Zúg.

Nincs rád ideje a forgalomnak. Zúg.

Zúgnak.

A város se ér most rá. Ő is zúg.

Az éjszakai ég is elfoglalt. Zúg.

A légkondicionálók is zúgnak.

Semmi se ér most rá. Minden zúg.

Nincs idejük rád, ők most dolgoznak.

Osztozkodnak a halk morajon.

Játsszál egyedül, kis majom.

Az utolsó pillanatban érkezik könyvpiaci szereplők szerint a Márai-program, amelyet fél év késéssel a napokban hirdet meg a kormány. Könyvtártámogatás címén évente egymilliárd forint áramlik az ágazatba.

Márai-program leginkább a könyves szakma erős lobbierejét mutatja. A tavaly hivatalba lépett kormányzat a kulturális ágazatot sem kímélte a költségcsökkentő törekvésében: például jelentős összegeket zárolt a Nemzeti Kulturális Alap (NKA) számláján, a Magyar Mozgókép Közalapítványra pedig megszűnés, de legalábbis az eljelentéktelenedés vár. Sokáig úgy látszott, a megszorításokat nem kerülheti el a könyves szakma sem, hiszen a Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülése (MKKE) által kitalált Márai-programot júniusban leállították, majd átdolgozásra javasolták.

Magyarországon először a Művészetek Palotájában mutatták be a Bernarda Alba háza című, Federico Garcia Lorca drámájából írt musical-operát, a címszerepben Csákányi Eszterrel.

Honlapján azt írja, minden szerepet egy kicsit önmagából is építi. Bernarda Alba esetében miből indult ki?

Talán az öregedésből. És abból, hogy meglehetősen maximalista ember vagyok. Ezért félnek is tőlem.

Van miért félni?

Dehogy, de azt elvárom mindenkitől, hogy száz százalékig beleadja magát a munkába, hogy kihozza magából a maximumot.

A maximalizmusát vagy a múló időt hogy tudja beleépíteni a konok özvegy figurájába?

Arra építettem, amilyen vagyok. Tehát hogyha valaki nem végzi a munkáját rendesen, akkor rászólok. Sajnos ettől bizonyos emberek felé lelkiismeret-furdalásom is van. És ahogy az ember idősödik, egyre magabiztosabban meri kifejezni a véleményét. Bernarda Alba azért kegyetlen,  mert tiszteli a hagyományt. Jó sorsot szeretne a lányainak, gazdag férjet. Csak azt teszi, amit vele is tettek, amikor még lány volt. És azért gonosz, mert féltékeny a legidősebb lányára.  

Nagyon sokfajta zenei stílus keveredik az előadásban. Énekesként hogyan készült?

Nagyon nehéz ez az előadás, főleg azért mert én mezzoszoprán vagyok, ami bőven alatta van a szerepnek. Főleg arra kell figyelnem, hogy az érzelmeimet kordában tartsam, mert ha elragadnak, akkor elfelejtkezem mindenről. A szerep is a szigorról szól, úgyhogy nekem is uralkodni kell magamon.  Nem mondhatom magam énekes színésznőnek, csupán egy színésznő vagyok, aki szeret énekelni. Ezért főleg arra figyelek, miről szól a dal, és nem arra, hogy milyen hang következik.

Udvaros Dorottya és Alföldi Róbert főszereplésével került színre Heiner Müller Kvartett című drámája a Nemzeti Színház Gobbi Hilda Színpadán. A darabot a fiatal koreográfus, Gergye Krisztián rendezte, aki szerint nem a műfaj számít, hanem a mű maga.

Hogyan figyelt fel Heiner Müller drámájára?

Tavaly egy táncelőadást készítettünk a Trafóban, aminek  Quartet volt a címe. Négy táncossal kísérleteztünk, és szükségünk volt egy drámai alapanyagra. Ekkor találtam rá erre a szövegre. Már első olvasatra  is arra gondoltam, hogy milyen jó lenne Udvaros Dorottyát és Alföldi Róbertet látni Madame de Merteuil, illetve Valmont szerepében.

Rájuk szabta az előadást?

Az előadás egy közös kísérletezés eredménye. Amikor először olvastam a darabot, rögtön ők ugrottak be,miként is alakítják szerepüket és önmagukat. Ráadásul mindketten olyan kaliberű színészek, akik nem csak elbírják, de túl is mutatnak a puszta szerepükön.