Az utolsó pillanatban érkezik könyvpiaci szereplők szerint a Márai-program, amelyet fél év késéssel a napokban hirdet meg a kormány. Könyvtártámogatás címén évente egymilliárd forint áramlik az ágazatba.

Márai-program leginkább a könyves szakma erős lobbierejét mutatja. A tavaly hivatalba lépett kormányzat a kulturális ágazatot sem kímélte a költségcsökkentő törekvésében: például jelentős összegeket zárolt a Nemzeti Kulturális Alap (NKA) számláján, a Magyar Mozgókép Közalapítványra pedig megszűnés, de legalábbis az eljelentéktelenedés vár. Sokáig úgy látszott, a megszorításokat nem kerülheti el a könyves szakma sem, hiszen a Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülése (MKKE) által kitalált Márai-programot júniusban leállították, majd átdolgozásra javasolták.

A támogatás szakmai vélemények szerint az utolsó pillanatban érkezik: a könyvpiac 2008-ban stagnált, majd a „válság évének” is mondott 2009-re a könyvvásárlásra fordított összeg 67,6 milliárdról 64,1 milliárd forintra esett vissza, és nem ígér pozitív változást a még feldolgozás alatt álló 2010-es könyvforgalmi statisztika sem. Zentai Péter László, a MKKE igazgatója elmondta: 2010-et „óvatos optimizmus” és „enyhe növekedés” jellemezte egészen októberig, ám a kereskedelmi szempontból legfontosabb adventi időszak nem hozta a várt eredményeket, sőt, a növekedés visszaesésbe fordult. „Sajnálatos, hogy nem indult el tavaly a program, mert nagy szükség lett volna a támogatásra. Elsősorban azért, mert a Márai-program a könyves piac értékteremtő részét segíti” – nyilatkozta az igazgató.

A program az NKA-nál elkülönített egymilliárd forinttal támogatja a hazai könyvszakmát minden évben. Ebből 800 millió forint jut magyarországi és határon túli magyar könyvtáraknak könyvvásárlásra, 40 milliót fordítanak a magyar nyelvű szerzők számára kiírt alkotói támogatásokra, és 95 millió forintot szánnak a kezdeményezés népszerűsítésére, honlapjának létrehozására, író-olvasó találkozók szervezésére. A fennmaradó összegből az NKA magyar műveket megjelentető külföldi kiadókat támogat, és fordítói ösztöndíjakat ír majd ki.

„A Márai-program több célt szolgál. Elsősorban a magyar könyvkiadás, a magyar szerzők, a magyar szépirodalom és tényirodalom támogatása révén, valamint a hazai és határon túli könyvtárak közvetítésével a magyar olvasókat, míg a külföldi fordítás támogatásával a magyar kulturális értékek iránt érdeklődő külföldi olvasókat hivatott szolgálni” – foglalta össze a Nemzeti Erőforrás Minisztérium (NEFMI) a támogatás célját. A programot az NKA-n belül létrehívott két testület, egy szépirodalmi és egy tényirodalmi kollégium vezényli le. A pályázati kiírások közzétételére várhatóan még január végén sor kerül – ekkor határozzák meg a programban résztvevő könyvtárak körét is, A kollégiumok megalakulását ma jelenti be az NKA.

„Az első néhány hónap feladatai közé tartozik a Márai-ösztöndíjra vonatkozó pályázat kiírása, a külföldi terjesztést célzó Publishing Hungary részprogram kidolgozása és elindítása, továbbá a teljes programot kísérő kommunikációs részprogramra vonatkozó pályázati felhívások közzététele” – közölte a minisztérium.

A könyvtárak első körben egy 250 irodalmi és 250 tényirodalmi címet tartalmazó, úgynevezett Márai-listáról választhatnak majd, a kiadók pedig a könyvesbolti forgalomban elérhető magyar nyelvű kötetekkel pályázhatnak, hogy felkerüljenek ezekre a listákra. A NEFMI szerint az első lista várhatóan március végére készül el. „Az összeállításnál előnyt élveznek a kortárs magyar szerzők művei, illetve a gyermek- és ifjúsági irodalom, de mindenekelőtt a mű értéke, jelentősége a nemzeti és egyetemes kultúrkincs vonatkozásában” – tették hozzá.

Zentai Péter László ugyanakkor kiemelte: a kollégium tagjaira hatalmas felelősség hárul, hiszen jelentős mennyiségről kell dönteniük. „ Az első pályázat lesz a legnehezebb, hiszen vélhetően több ezer címmel pályáznak majd a kiadók. Az ötszáz cím szerintem elegendő arra, hogy egy igen sokrétű értékválogatás jöjjön létre” – vélekedett az igazgató.

A program kidolgozásban részt vevő Ramháb Mária, a kecskeméti megyei könyvtár igazgatója lapunknak elmondta: a könyvtáraknak nagy segítséget jelent a Márai-program, főleg a kortárs irodalmi és a gyermekkönyvállomány fejlesztésében. „2009-ben a magyar könyvtárak hétmilliárd forintot fordítottak állománybővítésre, ami most kiegészül 800 millióval” – fogalmazott az igazgatónő, kiemelve: a program célja, hogy az olvasók a Márai-listán szereplő értékes művekhez minél szélesebb körben hozzájuthassanak. „Fontos elem, hogy a kurátorok azt is meghatározzák, melyek azok az alkotások, amelyeknek meg kell lenniük a támogatott könyvtárakban. A kötelezően választandó könyvcímek a lista közel egyharmadát teszik ki” – tette hozzá.

Elmondta: a hazai bibliotékák beszerzési kerete nagyon eltérő, sokaknak gondot okoz a rendszeres könyvvásárlás. „A könyvtárakat nem az állományukban meglévő kötetek számával, hanem a lakosságszámhoz mért, évente beszerzett újdonságokkal érdemes összehasonlítani. Ebben európai viszonyításban le vagyunk maradva” – tette hozzá. A programban nem szerepelnek a 3000-nél kisebb lélekszámú települések, amit Ramháb Mária azzal indokolt, hogy 2005-ben a kistérségi társulások keretében elindult a mozgókönyvtári szolgáltatás, amelynek részeként jelentős számban kerülnek új könyvek a kis könyvtárakba.

Az általunk megkérdezett kiadók üdvözölték a programot, ugyanakkor addig nem kívánták kommentálni, amíg az első pályázati kiírások meg nem jelennek. Sárközy Bence, a Magvető Kiadó főszerkesztője arról beszélt, hogy program főleg azon kötetek megjelenését segítheti, amelyek egy szűk réteghez szólnak. „Egy ezer példányban megjelenő, ámde fontos verseskötet, ami körülbelül 3-400 olvasóra számíthat, kisebb megterhelést jelent így a kiadónak, mert ha bekerül a programba, a könyvtárak a korábbinál nagyobb példányszámban szerzik majd be” – vélekedett.

A főszerkesztő üdvözölte az ösztöndíjakat, hiszen mint fogalmazott, jelenleg nincs olyan támogatás, amelynek segítségével az írók csak az alkotásra koncentrálhatnak, és amely nem csupán kereset-kiegészítésnek elég. Kiemelte: előreláthatóan a program körülbelül háromszor akkora összeggel támogatja majd a magyar művek idegen nyelvre való lefordítását, mint amennyi eddig rendelkezésre állt. Ezt eddig a Magyar Könyv Alapítványon keresztül finanszírozták.

„Sajnos az nem tudható, mi lesz a Magyar Könyv Alapítvány sorsa, amely szerintem hibátlan munkát végzett az elmúlt években” – mondta Sárközy Bence, aki szerint a szervezet kilátásba helyezett megszűnésével veszélybe kerülhetnek évtizedes kapcsolatrendszerek is. „A kulturális piacokon minden ország igyekszik felhívni magára a figyelmet, Románia például nagy összegekkel támogatja a külföldi művek fordítását. Még nagyobb lendülettel nyomulnak a katalánok, akik saját bevallásuk szerint többek közt a Magyar Könyv Alapítvány mintájára hozták létre hét éve a Ramon Llull Intézetet. Érdemes összevetni, ők hány könyvvásáron voltak díszvendégek az elmúlt években, szemben Magyarországgal. Valamit lassan nekünk is fel kellene mutatni” – tette hozzá.

via világgazdaság

A bejegyzés trackback címe:

Trackbackek, pingbackek:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.