Fotó: Magyar Nemzeti Múzeum

Először érkezett Budapestre a híres aranylelet: közel háromezer pénzérme és egy két méternél is hosszabb aranylánc. Már akkor is egy vagyont ért, amikor a XVII. században a Szepesi Kamara falába  rejtették a kurucok elől, numizmatikai értékét ma több mint kétmilliárdra becsülik.

Alighanem a történelmi Magyarország területéről előkerült legértékesebb kincsleletből nyílt tárlat a Magyar Nemzeti Múzeumban. Az 1935-ben előkerült 2920 darab érme, három emlékérme és egy 214 centiméter hosszú aranylánc először látható Magyarországon. A tárlat kurátora, Tóth Csaba numizmatikus a lelet értékét körülbelül 8 millió euróra (2,1 milliárd forint) becsüli, de jelentős a régészeti értéke is. Az érmék nagyobb része magyar, erdélyi vagy németalföldi verésű, de akadnak közöttük cseh, sziléziai, lengyel, német, dán, svéd, itáliai, osztrák, spanyol veretek is. A kurátor szerint a lelet megmutatja, milyen érmék voltak forgalomban a 17. század végén Magyarországon.

Bár pontosan nem lehet tudni, kié volt a kincs, a kutatók ma már három személyre szűkítették a lehetséges egykori tulajdonosok körét.  „A kincs a Szepesi Kamara egykori épületének felújítása során került elő, ami a Felvidék császári pénzügyi igazgatási központja volt. Ide nem mehetett be akárki, ezért szinte biztosra vehető, hogy az egyik alkalmazott rejtette el az érmeket” – mondta Tóth Csaba.

Tovább szűkíti a lehetséges személyek körét, hogy a legfiatalabb érméből viszonylag pontosan kideríthető, mikor került rejtekhelyére a kincs. „Az utolsó pénzérme 1679-ből való. Ekkor már kitört a Thököly vezette felkelés, és a kuruc csapatok 1682-ben elfoglalták Kassát. A császári seregek csak három év múlva vették be újra a várost” – magyarázta a kutató, majd hozzátette: a korabeli fizetéseket alapul véve ennyi pénzt csak a kamara elnöke vagy a közvetlen beosztottjai tehettek félre.

„A státuszszimbólumnak számító aranyláncból következtetünk arra, hogy magánvagyonról van szó. Tudható, hogy a kamara elnöke és két embere elmenekült a felkelés elől, és nem sokkal később meg is haltak, tehát köztük kell keresni az egykori tulajdonost” – tette hozzá. A kincs összesen 3,5 ezer aranydukátot tesz ki, korabeli értékét mutatja, hogy egy napszámosnak körülbelül 160 évet kellett volna dolgoznia érte. „Ismerjük a fizetéseket, a kamara elnöke évi 2400 dukátot keresett, közvetlen beosztottjai körülbelül 800-at” – fogalmazott Tóth Csaba. 

A numizmatikus szerint ma már nehéz elképzelni a korabeli pénzforgalmat. „Aranyérmét egy átlagember nemigen látott, ezzel csak a társadalom felső rétege, illetve kereskedők fizettek. Ennek ellenére a kiállításon látható érmék zöme mindennapi forgalomban volt. Akkoriban nem számított, hogy hol és mikor készült az érme, hiszen az aranypénzek névértéke és a valós értéke ugyanannyi volt” – magyarázta. A lánc mellett a lelet legértékesebb darabja I. Ferdinánd 1541-es emlékérméje, amelyből korábban csak ezüstveretet ismertek.

Miután megtalálták, a kincs Prágába került, ahol elrejtették a háború pusztítása és műkincsgyűjtő náci vezér, Herman Göring elől. A háború után Kassán páncéltermet építettek a lelet bemutatására, és 1970 óta egészen mostanáig nem is mozdították onnan. „Miután elkezdődött  a Kelet-Szlovákiai Múzeum rekonstrukciója, a kincset előbb Prágában, majd Pozsonyban mutatták be. Ezután keresték fel a Nemzeti Múzeumot” – ismertette Tóth Csaba a kiállítás történetét, kiemelve a két múzeum hagyományosan jó kapcsolatát. A műtárgyak szigorú biztonsági előkészületek mellett érkeztek Budapestre, a határig szlovák, onnantól a magyar készenléti rendőrség kísérte.  A tárlat a Nemzeti Múzeum páncéltermében kapott helyet, ahol korábban a koronázási jelvények voltak láthatók.  Az egykor a koronát rejtő vitrinben most megtekinthető az a rézedény is, amiből a kincsek előkerültek.

Legfontosabb hazai kincsek

Szikáncsi lelet: 1963-ban Hódmezővásárhely mellett bukkant rá egy asszony, miközben pulykákat őrzött. Az 1439 pénzérméből álló kincs értéke 2,5 milliárd forint. A kutatók valószínűsítik, hogy a hun fejedelmi udvarba küldött pénz egy részét rejtették el ott a 400-as évek közepén.

Nagyszentmiklósi kincs:  1799-ben találták a ma Románia területén lévő Nagyszentmiklós mellett. A kincs 23 aranyedényből áll, összsúlyuk majdnem 10 kg. Eredete a kincs előkerülése óta heves viták tárgya, mivel az edények többségét nem egyazon időben és műhelyben készíthették. Valószínűleg az avar fejedelmi kincstár része lehetett a 8-10. században. Jelenleg a bécsi Kunsthistorisches Museumban őrzik.

Mohácsi ezüst lelet: 1969-71 között találtak rá egy ház alapozási és bontási munkálatai során. A lelet feldolgozása még ma is zajlik, úgy tudni, hogy körülbelül 44 ezer darab ezüstérmét találtak, összesen 20 kg súlyban. Mivel a legfiatalabb érme 1526-os, a kutatók a mohácsi csatához kötik.

Újfehértói aranykincs: 2002-ben bukkantak rá egy kert rendezésekor  5–20 cm-re a talaj felszínétől. A lelet összesen 261 aranypénzből áll, forgalmi értéke a szakértői vélemény szerint 100 millió forint körüli. Legkorábbi darabja Luxemburgi Zsigmond király korából való, a legkésőbbi pedig 1684-ben, I. Lipót uralkodásának idejében készülhetett.

A Seuso-kincs: Magyarország egyik legtöbbet emlegetett római eredetű dísztárgy együttese, amelyet az első század elején rejthetett el a mai Polgárdi szőlőhegyén egy Seuso nevű római polgár. A legenda szerint a kincset a helybéli Sümegh József találta meg 1975-76 környékén. A fiatalembert 1980-ban felakasztva találták – a hatóságok öngyilkosságot állapítottak meg. A kincsnek nyoma veszett, és csak 1989-ben került elő belőle 14 darab az angol Lord Northamptonnál, aki felvásárolta az illegálisan piacra dobott műkincseket. A magyar állam 1993-1994-ben négy pert indított Lord Northhampton ellen a tulajdonjoga bizonyítására, de a perek a lord javára dőltek el.

via vasárnap reggel

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.