Szegedi Katalin: Amália, a világ legszomorúbb boszorkánya

Boldizsár Idikó mesekutató szakmai vezetésével megnyílt a világ első meseterápiás központja Paloznakon. A kutató, akinek most jelenik meg Meseterápia című könyve, azt mondja, nincs olyan emberi probléma, amelynek ne lenne párja a meseirodalomban.

Mese habbal – szoktuk mondani, ha valaki túlzásokba esik. A mese szó ma a valóságban nem létezőt jelöli, jobb esetetben a gyerekek számára kitalált szórakoztató történeteket. Kevesen tudják, hogy a mesék mondása és hallgatása a XIX. századig a felnőtt mulatságok körébe tarozott. Boldizsár Ildikó mesekutató szerint a mesék ugyanazt a funkciót látták el akkor is, mint most: segítettek a világ és önmagunk megértésében. A mesék révén olyan dolgokat élhetünk át, amelyeket a valóságban nem, ráadásul a történetek közös jellemzője éppen az, hogy egy bizonyos esemény (sárkány, gonosz mostoha stb.) az élet megszokott folyamatát veszélyezteti. „Felborul az egyensúly, a főhős pedig megkeresi a kiutat a veszélyhelyzetből. A lényeg, hogy az adott hős elinduljon valamerre, ne féljen a változástól” – mondja Boldizsár Ildikó, aki szerint tulajdonképpen ez a meseterápia kiindulópontja.

„Nincs az életben olyan szituáció, amelynek ne lenne meg a párja a mesékben. Én megkeresem a legmegfelelőbb mesei mintázatot, azt amelyik a legjobban illik az adott problémára. A terápia során eljutunk ahhoz a ponthoz, ahol a páciens elakadt. És ha jól dolgozunk együtt, végül lezárhatja azt a mesét, amibe beleragadt, és egy új történetet kezdhet el” – magyarázza, majd hozzáteszi, a legrövidebb terápia fél évig, a leghosszabb három évig tartott. „Én alapvetően felnőttekkel foglalkozom, de vannak terapeuták – például a Mosoly Alapítványnál –, akik gyerekeknek segítenek az én módszerem alapján. A legfiatalabb betegem 16 éves volt, a legidősebb hetven.”  Páciensei körében szinte minden probléma előfordul, amihez terápia kell, például szenvedélybetegségek, párkapcsolati problémák, haláleset utáni traumák. „Több útkereső ötvenes férfit is kezelek” – teszi hozzá.

Amikor arról kérdezzük, miben különbözik az ő módszere a pszichoterápiától, azt válaszolja, hogy a meseterápia közben nem a múltra koncentrálnak, hanem arra, hogy mit lehet kezdeni a súlyos történésekkel az életünkben. „A meseterápia cselekvésre buzdít, ezért sokak szerint gyorsabban hat, mint a hagyományos pszichoterápa” – vélekedik. Mint mondja, minden kezelés az ismerkedéssel kezdődik, felmérik az illető mesékhez való viszonyát, a képalkotó képességét és az érzékszervei érzékenységét is. „Erre azért van szükség, mert csak a jól működő érzékszervek által lehet megélni a történet mélységét” – teszi hozzá. Mint fogalmazott vannak, akik a saját meséjüket hozzák, másoknak inkább ő választ. „Ha valaki mai történetet hoz, például egy rajzfilmét, amiben több mesetípus is található, akkor igyekszem úgy kanyarítani a történetet, hogy megtaláljuk az autentikus mesékkel a kapcsolódási pontot”.  Amikor arra kérjük,  írja el, hogyan zajlik a terápia, azt válaszolja, hogy nem lehet tipizálni a kezelést. „Minden esetben más történik. Ha egy nap öt Hófehérke-típusú nő jön hozzám, mind az öt esetben másként alakul a terápia, hiszen az egyéni tapasztalatokat kötöm össze a mesék mintázataival” – mondja.

Boldizsár Ildikó most megjelenő könyvében írta le tapasztalatait, a Magvető Kiadónál megjelent kötetet október 20-án mutatja be a budapesti Nyitott Műhelyben. Mint mondja, a „vaskos” könyvben összefoglalta az elméleti és gyakorlati hátteret, de szerinte az nemcsak a szakembereknek szól, hanem „bárkinek, aki a meséken keresztül is szeretnémegérteni magát és a világot”. Azt azonban hozzáteszi: senkinek nem ajánlja, hogy a kötet alapján nekiálljon kezeléseket végezni. „Aki a gyerekének akar segíteni, az inkább meséljen minél többet. Ahhoz, hogy valaki terapeutává váljon, meg kell ismernie a világban fellelhető mind a 2000 mesetípust” – tanácsolja Boldizsár Ildikó, majd hozzáteszi: sokan szeretnének meseterapeutaként dolgozni, ám amíg az ember nem ismer legalább kétszáz mesét kívülről, nem tudja felismerni a mesei mintázatokat az emberi viselkedésben".

Meseterápia Központ: első a világon

2010. szeptember 30-án, a Népmese napján nyílt meg a világ első Meseterápia Központja a Balaton-közeli Paloznakon. A központ fő célcsoportjai az állami gondozott gyerekek, a kimagaslóan tehetséges gyerekek és az anyagi, lelki gondokkal küszködő családok, de minden évben egy-egy hónapot a  fogyatékkal élőkre, a traumát elszenvedettekre és szenvedélybetegekre fordítanak. A központ karitatív alapon működik, és egész évben (2011 tavaszától) tíznapos turnusokban fogadja az érkezőket maximum 20 fős csoportokban, hét éves kortól felfelé, de a családok esetén kisebb gyerekek is érkezhetnek. A Központ két épületből, gazdálkodásra alkalmas földterületből, egy Madárparkból, valamint egy téli és nyári röpdéből áll.

Névjegy

Boldizsár Ildikó az ELTE Bölcsészettudományi Karán diplomázott esztétika-magyar-népművelés szakon. Az egyetem után az Országos Széchényi Könyvtárban, majd a Pesti Szalon Kiadóban dolgozott szerkesztőként, 2000-ben a Nemzeti Tankönyvkiadó Társadalomtudományi Szerkesztőségének főszerkesztője, 2004-től 2008-ig a Magvető Kiadó főszerkesztője volt. 1998-ban nyerte el a néprajztudomány kandidátusa fokozatot. Három gyermeke van. Kötetei:  Amália álmai - Mesék a világ legszomorúbb boszorkányáról (mesekönyv, 1991), a Fekete Világkerülő Ember (mesekönyv, 1997), Varázslás és fogyókúra – Mesék, mesemondók, motívumok (1997, 2003), Mesepoétika (2004). Két mesekönyve mellett 14 mesekönyvet állított össze és rendezett sajtó alá, valamint olvasókönyveket írt az általános iskola 2., 3., és 4. osztálya számára. Meseterapeutaként 1996-ban kezdett dolgozni, gyerekkórházakba járt mesét mondani a betegeknek. Munkáját számos irodalmi díjjal ismerték el.

via vasárnap reggel

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.