Rajz: nachan

Kardos Sándor a magyar filmművészet egyik legkísérletezőbb alakja. Legutóbbi munkája az Átváltozás, amelyet a teret 360 fokban leképező speciális kamerával rögzített, a Hollywood Reel Independent Film Festival legjobb rövidfilm díját kapta decemberben, Los Angelesben.

Hogy férnek össze egy pályafutásban az olyan filmek, mint A hídember, A legényanya, és mondjuk a lóversenyeken használt célfotó kamerával rögzített Résfilm?

Az eredeti végzettségem népművelő-magyar tanár, így mondhatom, a fülemnél fogva végighúztak a magyar és világirodalmon. Ráadásul nagyon szerencsés voltam, tanított például a nagy latin fordító, Muraközy Gyula, a Madách Gimnáziumban pedig Kiss Péter Miklós lett a tanárom, aki egykor a nagy német filmstúdió, az UFA művészeti igazgatója volt. Mondjuk épp akkor, amikor Fritz Lang a Metropolisszal csődbe vitte. Bocsánat, hogy ilyen nagy kerülővel válaszolok, de ha ennyit olvas az ember, mint én, akkor az hatással lesz a világképére, és furcsa dolgokon kezd el töprengeni. Ráadásul szerintem mindent meg kell tanulni, ami a szakmához tartozik, például ezért dolgoztam tévévetélkedőkben is.

Tehát irodalmi érdeklődése miatt választotta Franz Kafka Átváltozását filmje alapjául?

Takács Barnabás és kollégái a Műegyetemen eredetileg terápiás céllal fejlesztették ki a technikát, például pánikbetegségeket gyógyítására. Aztán eszükbe jutott, hogy ki lehetne próbálni ennek a kreatív alkalmazását is, és megkeresték az Inforg Stúdiót, ahol a legtöbb ilyen bolondéria készül. Elmentem én is megnézni, és rögtön az Átváltozás ugrott be. Talán azért, mert a kamera hasonlít egy rovar szeméhez. Persze nem egy az egyben, de az is hasonlóan működik…

Ha már itt tartunk, hogyan?

Tulajdonképpen hat objektív és hat CCD (a fényt elektronikus jellé alakító eszköz) alkotja a kamerát, amely így a teret 360 fokban tudja leképezni. A hat különálló képet pedig egy számítógépes rendszer összefüggő gömbbé alakítja. A filmet Gregor Samsa szemszögéből látja a néző, így Kafka rendelkezése is teljesült, hogy Gregor Samsát nem szabad mutatni a filmes adaptációkban. De még egy csápot sem.

Így mindenki olyannak képzelheti, amilyennek akarja. Amikor a Résfilmet készítette, azt mondta, hogy azért választja a célfotó kamerát, mert zavarja a hagyományos filmkép konkrétsága.

Hadd pontosítsak, nekem nincs bajom a hagyományos eljárással. Nem azt mondom, hogy úgy kell csinálni, ahogy én, csak felvetem: így is lehet. Hogy azok, akik szintén ezt a műfajt csinálják, elgondolkozzanak, hol vannak a határok, és azokat hogyan lehet tovább feszegetni. Engem gyerekkorom óta ez érdekelt, kíváncsi voltam az érzékelés határaira. Gyerekként például azon gondolkodtam, hogyha az autóbuszból hirtelen nem a visszavert fényt látnánk, hanem a molekulákat, tudnánk-e egyáltalán értelmezni azt? De visszatérve a felvetésre, az irodalommal és a képzőművészettel szemben a film hátulütője az, hogy megpróbálja beindítani a fantáziát, majd egy mozdulattal levágja a fejét.

Mire gondol?

Vegyük azt, hogy Erzsébet királynőről nézünk filmet. Rögtön előjönnek az addigi ismeretek, Shakespeare, viszonya Essex grófjával, hogy kopasz volt, ezért parókát hordott, satöbbi. De amint elkezdődik a film, azzal szembesülünk, hogy az nem olyan, mint a képzeletünkben. A film visszafogja a fantáziát, ezt hívom én a konkrétság problémájának. Az írók viszont a legnagyobb operatőrök, érdemes megnézni ilyen szempontból Flaubert műveit. Az irodalmi képalkotás sokkal előrébb jár, mint a filmes. Nem véletlenül mondta Lengyel Menyhért, hogy a filmet csak az írók menthetik meg.

Sosem fordult meg a fejében, hogy az operatőri munka, majd a rendezés mellett írnia is kellene?

Tudja azért lettem operatőr, mert azt gondoltam, ez olyan egyszerű dolog, hogy akár én is képes lehetek rá. Persze biztos az is közrejátszott, hogy az apám vándorfényképész volt, én pedig gyakran segítettem neki. Vittem a hatalmas statívot, és nekem kellett például eltalálni a kutyákat vele, ha azok meg akartak minket támadni. Aztán ha az ember sok filmet megcsinált, sok rendezővel dolgozott már együtt, akkor idővel felmerül, hogy bizonyos dolgokat másként oldana meg. Ezért kezdtem el rendezni. De írni soha nem fogok.

Mikor lehet majd látni az Átváltozást itthon?

Most úgy néz ki, soha. Voltak vetítések, például a Paksi Képtárban, de jelenleg nincs pénz újabb vetítésre vagy a DVD kiadására. Valahogy idehaza az én dolgaimat nem nagyon csípik. Amikor rendes játékfilmet csináltam, a Telitalálatot, szörnyű kritikákat kaptam, noha Portugáliában fesztivált nyertem vele. Tehát annyira érdemtelen mégsem lehetett. Vagy itt a Vespa, amit Groó Diána rendezett. A világ fesztiváljait végigkaszálta, sőt amikor a Vespa gyár a százéves fennállását ünnepelte, ezt vetítették. Ám amikor a filmet meghívták Karlovy Varyba, Magyarország képtelen volt még egy kópiát készíteni, hiába tartotta maga a fesztiváligazgató is díjesélyesnek.

Gyerekei örökölték kísérletező kedvét?

Négy gyerekem van, és épp most jön az ötödik unokám – tehát nagy törzs főnöke lettem, de soha nem szabtam meg senkinek, hogy merre menjen. Inkább megpróbálok mindent átadni, megmutatni. Mondok egy példát. Mostanában nagyon bele vagyok zúgva A sevillai borbélyba. Naponta kétszer meghallgatom. Amikor viszem a gyereket haza az oviból, megkér, hogy tegyem be azt a szép zenét. Sőt, legutóbb, amikor hazaértünk, nem akart kiszállni, végig akarta hallgatni. Mit tehettem? Végighallgattuk.

 

A legjobb kísérleti rövidfilm

Az Átváltozás forgatása 2007 végén kezdődött egy "gömbkamera" segítségével, amelyet egy távvezérelt minirobotra szereltek. A moziváltozat 2009-ben készült el, majd nyáron a BME Virtuális Valóság Tudásközpontja megcsinálta annak 360 fokos, interaktív DVD-verzióját. Ez utóbbi segítségével a nézők úgy érzik, mintha valójában a történet helyszínén tartózkodnának, és követhetik az egyes szereplőket vagy rájuk "kattintva" további információt is megtudhatnak róluk. A 2010-es változat elsősorban amerikai kiadásra készült, számos más technikai és tartalmi újítást is magában foglal. A hollywoodi fesztivál zsűrije ezt a változatot díjazta decemberben.

 

Névjegy

Kardos 1944-ben született Budapesten. Az ELTE után elvégezte a Színház- és Filmművészeti Főiskola operatőr szakát. 29 jnagy- és több száz kisjátékfilm, dokumentumfilm  készítője. Saját rendezései: Telitalálat (2003), Résfilm (2005), A sírásó (2010), Átváltozás (2009). Fontosabb díjai: Balázs Béla-díj (1986), Érdemes művész (1990), Kiváló művész (1999), Kossuth-díj (2010).

 

via vasárnap reggel

A bejegyzés trackback címe:

https://lapszel.blog.hu/api/trackback/id/tr682708736

Trackbackek, pingbackek:

Trackback: Levendel Júlia - AZ UTAS ÁMULATA 2011.03.26. 09:54:40

ELKÉPZELEM, HOGY ELKÉPZELIFranz Kafka „képzeléseit“ könnyű és ugyancsak nehéz elképzelni, mert ő mindig úgy jeleníti meg hőseit – és szereplő elbeszélőként önmagát –, hogy elképzelik, ami történik. A groteszk-abszurd látomásokat...

Trackback: Levendel Júlia - AZ UTAS ÁMULATA 2011.03.26. 09:54:40

ELKÉPZELEM, HOGY ELKÉPZELIFranz Kafka „képzeléseit“ könnyű és ugyancsak nehéz elképzelni, mert ő mindig úgy jeleníti meg hőseit – és szereplő elbeszélőként önmagát –, hogy elképzelik, ami történik. A groteszk-abszurd látomásokat...

Trackback: Levendel Júlia - AZ UTAS ÁMULATA 2011.03.26. 09:54:28

ELKÉPZELEM, HOGY ELKÉPZELIFranz Kafka „képzeléseit“ könnyű és ugyancsak nehéz elképzelni, mert ő mindig úgy jeleníti meg hőseit – és szereplő elbeszélőként önmagát –, hogy elképzelik, ami történik. A groteszk-abszurd látomásokat...

Trackback: Levendel Júlia - AZ UTAS ÁMULATA 2011.03.26. 09:54:28

ELKÉPZELEM, HOGY ELKÉPZELIFranz Kafka „képzeléseit“ könnyű és ugyancsak nehéz elképzelni, mert ő mindig úgy jeleníti meg hőseit – és szereplő elbeszélőként önmagát –, hogy elképzelik, ami történik. A groteszk-abszurd látomásokat...

Trackback: Levendel Júlia - AZ UTAS ÁMULATA 2011.03.26. 09:54:15

ELKÉPZELEM, HOGY ELKÉPZELIFranz Kafka „képzeléseit“ könnyű és ugyancsak nehéz elképzelni, mert ő mindig úgy jeleníti meg hőseit – és szereplő elbeszélőként önmagát –, hogy elképzelik, ami történik. A groteszk-abszurd látomásokat...

Trackback: Levendel Júlia - AZ UTAS ÁMULATA 2011.03.26. 09:54:15

ELKÉPZELEM, HOGY ELKÉPZELIFranz Kafka „képzeléseit“ könnyű és ugyancsak nehéz elképzelni, mert ő mindig úgy jeleníti meg hőseit – és szereplő elbeszélőként önmagát –, hogy elképzelik, ami történik. A groteszk-abszurd látomásokat...

Trackback: Levendel Júlia - AZ UTAS ÁMULATA 2011.03.26. 09:53:59

ELKÉPZELEM, HOGY ELKÉPZELIFranz Kafka „képzeléseit“ könnyű és ugyancsak nehéz elképzelni, mert ő mindig úgy jeleníti meg hőseit – és szereplő elbeszélőként önmagát –, hogy elképzelik, ami történik. A groteszk-abszurd látomásokat...

Trackback: Levendel Júlia - AZ UTAS ÁMULATA 2011.03.26. 09:53:59

ELKÉPZELEM, HOGY ELKÉPZELIFranz Kafka „képzeléseit“ könnyű és ugyancsak nehéz elképzelni, mert ő mindig úgy jeleníti meg hőseit – és szereplő elbeszélőként önmagát –, hogy elképzelik, ami történik. A groteszk-abszurd látomásokat...

Trackback: Levendel Júlia - AZ UTAS ÁMULATA 2011.03.26. 09:53:30

ELKÉPZELEM, HOGY ELKÉPZELIFranz Kafka „képzeléseit“ könnyű és ugyancsak nehéz elképzelni, mert ő mindig úgy jeleníti meg hőseit – és szereplő elbeszélőként önmagát –, hogy elképzelik, ami történik. A groteszk-abszurd látomásokat...

Trackback: Levendel Júlia - AZ UTAS ÁMULATA 2011.03.26. 09:53:30

ELKÉPZELEM, HOGY ELKÉPZELIFranz Kafka „képzeléseit“ könnyű és ugyancsak nehéz elképzelni, mert ő mindig úgy jeleníti meg hőseit – és szereplő elbeszélőként önmagát –, hogy elképzelik, ami történik. A groteszk-abszurd látomásokat...

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.